embléma
Hungarian
Etymology
From Latin emblema, from Ancient Greek ἔμβλημα (émblēma).[1]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈɛmbleːmɒ]
- Hyphenation: emb‧lé‧ma
Declension
| Inflection (stem in long/high vowel, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | embléma | emblémák |
| accusative | emblémát | emblémákat |
| dative | emblémának | emblémáknak |
| instrumental | emblémával | emblémákkal |
| causal-final | emblémáért | emblémákért |
| translative | emblémává | emblémákká |
| terminative | emblémáig | emblémákig |
| essive-formal | emblémaként | emblémákként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | emblémában | emblémákban |
| superessive | emblémán | emblémákon |
| adessive | emblémánál | emblémáknál |
| illative | emblémába | emblémákba |
| sublative | emblémára | emblémákra |
| allative | emblémához | emblémákhoz |
| elative | emblémából | emblémákból |
| delative | emblémáról | emblémákról |
| ablative | emblémától | emblémáktól |
| Possessive forms of embléma | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | emblémám | emblémáim |
| 2nd person sing. | emblémád | emblémáid |
| 3rd person sing. | emblémája | emblémái |
| 1st person plural | emblémánk | emblémáink |
| 2nd person plural | emblémátok | emblémáitok |
| 3rd person plural | emblémájuk | emblémáik |
References
- Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. ISBN 963 7094 20 2
This article is issued from
Wiktionary.
The text is licensed under Creative
Commons - Attribution - Sharealike.
Additional terms may apply for the media files.