ehetetlen

Hungarian

Etymology

[1754][1] From the e- root of eszik (“to eat”) +‎ -hetetlen (adjective-forming suffix).

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈɛhɛtɛtlɛn]
  • Hyphenation: ehe‧tet‧len

Adjective

ehetetlen (comparative ehetetlenebb, superlative legehetetlenebb)

  1. inedible, uneatable (not edible; not appropriate, worthy, or safe to eat)
    Antonym: ehető

Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative ehetetlen ehetetlenek
accusative ehetetlent ehetetleneket
dative ehetetlennek ehetetleneknek
instrumental ehetetlennel ehetetlenekkel
causal-final ehetetlenért ehetetlenekért
translative ehetetlenné ehetetlenekké
terminative ehetetlenig ehetetlenekig
essive-formal ehetetlenként ehetetlenekként
essive-modal ehetetlenül —
inessive ehetetlenben ehetetlenekben
superessive ehetetlenen ehetetleneken
adessive ehetetlennél ehetetleneknél
illative ehetetlenbe ehetetlenekbe
sublative ehetetlenre ehetetlenekre
allative ehetetlenhez ehetetlenekhez
elative ehetetlenből ehetetlenekből
delative ehetetlenről ehetetlenekről
ablative ehetetlentől ehetetlenektől

References
  1. Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.