együgyű

Hungarian

Etymology

[after 1372] From egy (“one”) +‎ ügyű, from ügy (“matter”) + -ű (“adjective-forming suffix”).[1]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈɛɟːyɟyː] (phonetic respelling: eggyügyű)[2]
  • Hyphenation: egy‧ügyű

Adjective

együgyű (comparative együgyűbb, superlative legegyügyűbb)

  1. feeble-minded (weak in intellectual power)
  2. simple-minded, silly, naive, childlike

Declension
Inflection (stem in -e-, front rounded harmony)
singular plural
nominative együgyű együgyűek
accusative együgyűt együgyűeket
dative együgyűnek együgyűeknek
instrumental együgyűvel együgyűekkel
causal-final együgyűért együgyűekért
translative együgyűvé együgyűekké
terminative együgyűig együgyűekig
essive-formal együgyűként együgyűekként
essive-modal — —
inessive együgyűben együgyűekben
superessive együgyűn együgyűeken
adessive együgyűnél együgyűeknél
illative együgyűbe együgyűekbe
sublative együgyűre együgyűekre
allative együgyűhöz együgyűekhez
elative együgyűből együgyűekből
delative együgyűről együgyűekről
ablative együgyűtől együgyűektől

Derived terms
  • együgyűcske
  • együgyűség

Noun

együgyű (plural együgyűek)

  1. simple-minded person

Declension
Inflection (stem in -e-, front rounded harmony)
singular plural
nominative együgyű együgyűek
accusative együgyűt együgyűeket
dative együgyűnek együgyűeknek
instrumental együgyűvel együgyűekkel
causal-final együgyűért együgyűekért
translative együgyűvé együgyűekké
terminative együgyűig együgyűekig
essive-formal együgyűként együgyűekként
essive-modal — —
inessive együgyűben együgyűekben
superessive együgyűn együgyűeken
adessive együgyűnél együgyűeknél
illative együgyűbe együgyűekbe
sublative együgyűre együgyűekre
allative együgyűhöz együgyűekhez
elative együgyűből együgyűekből
delative együgyűről együgyűekről
ablative együgyűtől együgyűektől
Possessive forms of együgyű
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. együgyűm együgyűim
2nd person sing. együgyűd együgyűid
3rd person sing. együgyűje együgyűi
1st person plural együgyűnk együgyűink
2nd person plural együgyűtök együgyűitek
3rd person plural együgyűjük együgyűik

References
  1. Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
  2. Eőry, Vilma. Értelmező szótár+ (’Explanatory Dictionary Plus’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.