diapozitív

Hungarian

Etymology

From German Diapositiv, from Ancient Greek δια- (dia-, “across, through”).[1]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈdiʲɒpozitiːv]
  • Hyphenation: dia‧po‧zi‧tív

Noun

diapozitív (plural diapozitívok)

  1. (photography) diapositive, slide (transparent plate used with a projector for projecting images)

Declension
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative diapozitív diapozitívok
accusative diapozitívot diapozitívokat
dative diapozitívnak diapozitívoknak
instrumental diapozitívval diapozitívokkal
causal-final diapozitívért diapozitívokért
translative diapozitívvá diapozitívokká
terminative diapozitívig diapozitívokig
essive-formal diapozitívként diapozitívokként
essive-modal — —
inessive diapozitívban diapozitívokban
superessive diapozitívon diapozitívokon
adessive diapozitívnál diapozitívoknál
illative diapozitívba diapozitívokba
sublative diapozitívra diapozitívokra
allative diapozitívhoz diapozitívokhoz
elative diapozitívból diapozitívokból
delative diapozitívról diapozitívokról
ablative diapozitívtól diapozitívoktól
Possessive forms of diapozitív
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. diapozitívom diapozitívjaim
2nd person sing. diapozitívod diapozitívjaid
3rd person sing. diapozitívja diapozitívjai
1st person plural diapozitívunk diapozitívjaink
2nd person plural diapozitívotok diapozitívjaitok
3rd person plural diapozitívjuk diapozitívjaik

Derived terms

References
  1. Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.