csúnya

Hungarian

Etymology

Of uncertain origin. Perhaps borrowed from a Turkic language before the times of the Hungarian conquest of the Carpathian Basin at the turn of the 9th and 10th centuries.[1]

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈt͡ʃuːɲɒ]
  • (file)
  • Hyphenation: csú‧nya

Adjective

csúnya (comparative csúnyább, superlative legcsúnyább)

  1. ugly

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative csúnya csúnyák
accusative csúnyát csúnyákat
dative csúnyának csúnyáknak
instrumental csúnyával csúnyákkal
causal-final csúnyáért csúnyákért
translative csúnyává csúnyákká
terminative csúnyáig csúnyákig
essive-formal csúnyaként csúnyákként
essive-modal csúnyául
inessive csúnyában csúnyákban
superessive csúnyán csúnyákon
adessive csúnyánál csúnyáknál
illative csúnyába csúnyákba
sublative csúnyára csúnyákra
allative csúnyához csúnyákhoz
elative csúnyából csúnyákból
delative csúnyáról csúnyákról
ablative csúnyától csúnyáktól

Synonyms

Antonyms

Derived terms

(Expressions):

References

  1. Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.