ocsmány

Hungarian

Etymology

Of unknown origin.[1]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈot͡ʃmaːɲ]
  • Hyphenation: ocs‧mány

Adjective

ocsmány (comparative ocsmányabb, superlative legocsmányabb)

  1. ugly, hideous

Declension
Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative ocsmány ocsmányak
accusative ocsmányat ocsmányakat
dative ocsmánynak ocsmányaknak
instrumental ocsmánnyal ocsmányakkal
causal-final ocsmányért ocsmányakért
translative ocsmánnyá ocsmányakká
terminative ocsmányig ocsmányakig
essive-formal ocsmányként ocsmányakként
essive-modal ocsmányul —
inessive ocsmányban ocsmányakban
superessive ocsmányon ocsmányakon
adessive ocsmánynál ocsmányaknál
illative ocsmányba ocsmányakba
sublative ocsmányra ocsmányakra
allative ocsmányhoz ocsmányakhoz
elative ocsmányból ocsmányakból
delative ocsmányról ocsmányakról
ablative ocsmánytól ocsmányaktól

Derived terms
  • ocsmányság

References
  1. Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.