bűnbánat

Hungarian

bűn (“sin, misdeed”) +‎ bánat (“grief”)

bűnbánat (plural bűnbánatok)

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	bűnbánat	bűnbánatok
accusative	bűnbánatot	bűnbánatokat
dative	bűnbánatnak	bűnbánatoknak
instrumental	bűnbánattal	bűnbánatokkal
causal-final	bűnbánatért	bűnbánatokért
translative	bűnbánattá	bűnbánatokká
terminative	bűnbánatig	bűnbánatokig
essive-formal	bűnbánatként	bűnbánatokként
essive-modal	—	—
inessive	bűnbánatban	bűnbánatokban
superessive	bűnbánaton	bűnbánatokon
adessive	bűnbánatnál	bűnbánatoknál
illative	bűnbánatba	bűnbánatokba
sublative	bűnbánatra	bűnbánatokra
allative	bűnbánathoz	bűnbánatokhoz
elative	bűnbánatból	bűnbánatokból
delative	bűnbánatról	bűnbánatokról
ablative	bűnbánattól	bűnbánatoktól

Possessive forms of bűnbánat
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	bűnbánatom	bűnbánataim
2nd person sing.	bűnbánatod	bűnbánataid
3rd person sing.	bűnbánata	bűnbánatai
1st person plural	bűnbánatunk	bűnbánataink
2nd person plural	bűnbánatotok	bűnbánataitok
3rd person plural	bűnbánatuk	bűnbánataik

This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.