ünő

See also: uno, Uno, UNO, ùno, and -uno

Hungarian

Etymology

Borrowing from a Turkic language, from Proto-Turkic *in-gek (“cow”). Compare Chuvash ӗне (ĕne), Old Turkic 𐰃𐰤𐰏𐰛‏‎ (ingek) and Turkish inek.

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈynøː]
  • Hyphenation: ünő

Noun

ünő (plural ünők)

  1. (dialectal, dated) heifer (young female cattle, i.e. young cow)
    Synonym: üsző
  2. (hunting) hind, doe (young female deer)
    Synonym: szarvastehén

Declension
Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
singular plural
nominative ünő ünők
accusative ünőt ünőket
dative ünőnek ünőknek
instrumental ünővel ünőkkel
causal-final ünőért ünőkért
translative ünővé ünőkké
terminative ünőig ünőkig
essive-formal ünőként ünőkként
essive-modal — —
inessive ünőben ünőkben
superessive ünőn ünőkön
adessive ünőnél ünőknél
illative ünőbe ünőkbe
sublative ünőre ünőkre
allative ünőhöz ünőkhöz
elative ünőből ünőkből
delative ünőről ünőkről
ablative ünőtől ünőktől
Possessive forms of ünő
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. ünőm ünőim
2nd person sing. ünőd ünőid
3rd person sing. ünője ünői
1st person plural ünőnk ünőink
2nd person plural ünőtök ünőitek
3rd person plural ünőjük ünőik

Further reading
  • ünő in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.