útjuk

Hungarian

Etymology

út + -juk (possessive suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈuːcːuk]
  • Hyphenation: út‧juk

Noun

útjuk

  1. third-person plural (single possession) possessive of út

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative útjuk
accusative útjukat
dative útjuknak
instrumental útjukkal
causal-final útjukért
translative útjukká
terminative útjukig
essive-formal útjukként
essive-modal
inessive útjukban
superessive útjukon
adessive útjuknál
illative útjukba
sublative útjukra
allative útjukhoz
elative útjukból
delative útjukról
ablative útjuktól
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.