ízelítő

Hungarian

Etymology

From the verb íz (“taste”).[1]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈiːzɛliːtøː]
  • Hyphenation: íze‧lí‧tő

Noun

ízelítő (plural ízelítők)

  1. sample (a small piece of food for tasting)
  2. taste, foretaste (a small amount of experience with something that gives a sense of its quality as a whole)

Declension
Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
singular plural
nominative ízelítő ízelítők
accusative ízelítőt ízelítőket
dative ízelítőnek ízelítőknek
instrumental ízelítővel ízelítőkkel
causal-final ízelítőért ízelítőkért
translative ízelítővé ízelítőkké
terminative ízelítőig ízelítőkig
essive-formal ízelítőként ízelítőkként
essive-modal ízelítőül —
inessive ízelítőben ízelítőkben
superessive ízelítőn ízelítőkön
adessive ízelítőnél ízelítőknél
illative ízelítőbe ízelítőkbe
sublative ízelítőre ízelítőkre
allative ízelítőhöz ízelítőkhöz
elative ízelítőből ízelítőkből
delative ízelítőről ízelítőkről
ablative ízelítőtől ízelítőktől
Possessive forms of ízelítő
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. ízelítőm ízelítőim
2nd person sing. ízelítőd ízelítőid
3rd person sing. ízelítője ízelítői
1st person plural ízelítőnk ízelítőink
2nd person plural ízelítőtök ízelítőitek
3rd person plural ízelítőjük ízelítőik

References
  1. Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.