éleszt

Hungarian

Etymology

él +‎ -eszt [1]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈeːlɛst]
  • Audio(file)
  • Hyphenation: éleszt

Verb

éleszt

  1. (transitive, of a human) to revive, resuscitate
  2. (transitive, of fire) to stir up, poke
  3. (transitive, of conflict) to stir up, foment

Conjugation
conjugation of éleszt
Infinitive éleszteni
Past participle élesztett
Present participle élesztő
Future participle élesztendő
Adverbial participle élesztve
Potential éleszthet
1st person sg 2nd person sg informal 3rd person sg,
2nd person sg formal		 1st person pl 2nd person pl informal 3rd person pl,
2nd person pl formal
Indicative mood Present Indefinite élesztek élesztesz éleszt élesztünk élesztetek élesztenek
Definite élesztem
én téged/titeket
élesztelek		 éleszted éleszti élesztjük élesztitek élesztik
Past Indefinite élesztettem élesztettél élesztett élesztettünk élesztettetek élesztettek
Definite élesztettem
én téged/titeket
élesztettelek		 élesztetted élesztette élesztettük élesztettétek élesztették
Conditional mood Present Indefinite élesztenék élesztenél élesztene élesztenénk élesztenétek élesztenének
Definite éleszteném
én téged/titeket
élesztenélek		 élesztenéd élesztené élesztenénk élesztenétek élesztenék
Subjunctive mood Present Indefinite élesszek élessz
or
élesszél		 élesszen élesszünk élesszetek élesszenek
Definite élesszem
én téged/titeket
élesszelek		 éleszd
or
élesszed		 élessze élesszük élesszétek élesszék
Conjugated infinitive élesztenem élesztened élesztenie élesztenünk élesztenetek éleszteniük

Derived terms

(With verbal prefixes):

References
  1. Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.