ékeik

Hungarian

Etymology

ék + -eik (possessive suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈeːkɛʲik]
  • Hyphenation: éke‧ik

Noun

ékeik

  1. third-person plural (multiple possessions) possessive of ék

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative ékeik
accusative ékeiket
dative ékeiknek
instrumental ékeikkel
causal-final ékeikért
translative ékeikké
terminative ékeikig
essive-formal ékeikként
essive-modal ékeikül
inessive ékeikben
superessive ékeiken
adessive ékeiknél
illative ékeikbe
sublative ékeikre
allative ékeikhez
elative ékeikből
delative ékeikről
ablative ékeiktől
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.