éjszaka

Hungarian

Etymology

éj (night) + szak (part (of a period of time, day)) + -a (possessive suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈeːjsɒkɒ]
  • (file)
  • Hyphenation: éj‧sza‧ka

Adverb

éjszaka

  1. at night

Noun

éjszaka (plural éjszakák)

  1. night

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative éjszaka éjszakák
accusative éjszakát éjszakákat
dative éjszakának éjszakáknak
instrumental éjszakával éjszakákkal
causal-final éjszakáért éjszakákért
translative éjszakává éjszakákká
terminative éjszakáig éjszakákig
essive-formal éjszakaként éjszakákként
essive-modal
inessive éjszakában éjszakákban
superessive éjszakán éjszakákon
adessive éjszakánál éjszakáknál
illative éjszakába éjszakákba
sublative éjszakára éjszakákra
allative éjszakához éjszakákhoz
elative éjszakából éjszakákból
delative éjszakáról éjszakákról
ablative éjszakától éjszakáktól
Possessive forms of éjszaka
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. éjszakám éjszakáim
2nd person sing. éjszakád éjszakáid
3rd person sing. éjszakája éjszakái
1st person plural éjszakánk éjszakáink
2nd person plural éjszakátok éjszakáitok
3rd person plural éjszakájuk éjszakáik

Derived terms

This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.