ármány

Hungarian

Etymology

Back-formation from ármányos, created during the Hungarian language reform which took place in the 18th–19th centuries.

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈaːrmaːɲ]
  • Hyphenation: ár‧mány

Noun

ármány (plural ármányok)

  1. intrigue, machination, cabal

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative ármány ármányok
accusative ármányt ármányokat
dative ármánynak ármányoknak
instrumental ármánnyal ármányokkal
causal-final ármányért ármányokért
translative ármánnyá ármányokká
terminative ármányig ármányokig
essive-formal ármányként ármányokként
essive-modal
inessive ármányban ármányokban
superessive ármányon ármányokon
adessive ármánynál ármányoknál
illative ármányba ármányokba
sublative ármányra ármányokra
allative ármányhoz ármányokhoz
elative ármányból ármányokból
delative ármányról ármányokról
ablative ármánytól ármányoktól
Possessive forms of ármány
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. ármányom ármányaim
2nd person sing. ármányod ármányaid
3rd person sing. ármánya ármányai
1st person plural ármányunk ármányaink
2nd person plural ármányotok ármányaitok
3rd person plural ármányuk ármányaik

Synonyms

Derived terms

  • ármánykodik
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.