váltság

Hungarian

Etymology

vált + -ság (noun-forming suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈvaːlt͡ʃaːɡ]
  • Hyphenation: vált‧ság

Noun

váltság (plural váltságok)

  1. (archaic) ransom

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative váltság váltságok
accusative váltságot váltságokat
dative váltságnak váltságoknak
instrumental váltsággal váltságokkal
causal-final váltságért váltságokért
translative váltsággá váltságokká
terminative váltságig váltságokig
essive-formal váltságként váltságokként
essive-modal váltságul
inessive váltságban váltságokban
superessive váltságon váltságokon
adessive váltságnál váltságoknál
illative váltságba váltságokba
sublative váltságra váltságokra
allative váltsághoz váltságokhoz
elative váltságból váltságokból
delative váltságról váltságokról
ablative váltságtól váltságoktól
Possessive forms of váltság
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. váltságom váltságaim
2nd person sing. váltságod váltságaid
3rd person sing. váltsága váltságai
1st person plural váltságunk váltságaink
2nd person plural váltságotok váltságaitok
3rd person plural váltságuk váltságaik

Derived terms

Further reading

  • váltság in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.