vállalkozik

Hungarian

Etymology

vállal +‎ -kozik[1]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈvaːlːɒlkozik]
  • Hyphenation: vál‧lal‧ko‧zik

Verb

vállalkozik

  1. (intransitive) to undertake (something -ra/-re), to embark on (a business)

Conjugation
conjugation of vállalkozik
Infinitive vállalkozni
Past participle vállalkozott
Present participle vállalkozó
Future participle -
Adverbial participle vállalkozva
Potential vállalkozhat
1st person sg 2nd person sg informal 3rd person sg,
2nd person sg formal		 1st person pl 2nd person pl informal 3rd person pl,
2nd person pl formal
Indicative mood Present Indefinite vállalkozom
or
vállalkozok		 vállalkozol vállalkozik vállalkozunk vállalkoztok vállalkoznak
Definite intransitive verb, definite forms are not used
Past Indefinite vállalkoztam vállalkoztál vállalkozott vállalkoztunk vállalkoztatok vállalkoztak
Definite -
Conditional mood Present Indefinite vállalkoznék vállalkoznál vállalkozna vállalkoznánk vállalkoznátok vállalkoznának
Definite -
Subjunctive mood Present Indefinite vállalkozzak vállalkozz
or
vállalkozzál		 vállalkozzon vállalkozzunk vállalkozzatok vállalkozzanak
Definite -
Conjugated infinitive vállalkoznom vállalkoznod vállalkoznia vállalkoznunk vállalkoznotok vállalkozniuk

Derived terms

References
  1. Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.