vágyakozik

Hungarian

Etymology

vágyik +‎ -akozik[1]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈvaːɟɒkozik]
  • Hyphenation: vá‧gya‧ko‧zik

Verb

vágyakozik

  1. (intransitive) to desire somebody or something (-ra/-re)
  2. (intransitive) to long to be somewhere
  3. (intransitive) to yearn for somebody or something (után)

Conjugation
conjugation of vágyakozik
Infinitive vágyakozni
Past participle vágyakozott
Present participle vágyakozó
Future participle -
Adverbial participle vágyakozva
Potential vágyakozhat
1st person sg 2nd person sg informal 3rd person sg,
2nd person sg formal		 1st person pl 2nd person pl informal 3rd person pl,
2nd person pl formal
Indicative mood Present Indefinite vágyakozom
or
vágyakozok		 vágyakozol vágyakozik vágyakozunk vágyakoztok vágyakoznak
Definite intransitive verb, definite forms are not used
Past Indefinite vágyakoztam vágyakoztál vágyakozott vágyakoztunk vágyakoztatok vágyakoztak
Definite -
Conditional mood Present Indefinite vágyakoznék vágyakoznál vágyakozna vágyakoznánk vágyakoznátok vágyakoznának
Definite -
Subjunctive mood Present Indefinite vágyakozzak vágyakozz
or
vágyakozzál		 vágyakozzon vágyakozzunk vágyakozzatok vágyakozzanak
Definite -
Conjugated infinitive vágyakoznom vágyakoznod vágyakoznia vágyakoznunk vágyakoznotok vágyakozniuk

References
  1. Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.