veszekedős
Hungarian
Etymology
veszekedik (“to quarrel”) + -ős (adjective-forming suffix)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈvɛsɛkɛdøːʃ]
- Hyphenation: ve‧sze‧ke‧dős
Adjective
veszekedős (comparative veszekedősebb, superlative legveszekedősebb)
- quarrelsome (fond of quarreling)
Declension
Inflection of veszekedős | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | veszekedős | veszekedősek |
accusative | veszekedőst veszekedőset |
veszekedőseket |
dative | veszekedősnek | veszekedőseknek |
instrumental | veszekedőssel | veszekedősekkel |
causal-final | veszekedősért | veszekedősekért |
translative | veszekedőssé | veszekedősekké |
terminative | veszekedősig | veszekedősekig |
essive-formal | veszekedősként | veszekedősekként |
essive-modal | — | — |
inessive | veszekedősben | veszekedősekben |
superessive | veszekedősön | veszekedőseken |
adessive | veszekedősnél | veszekedőseknél |
illative | veszekedősbe | veszekedősekbe |
sublative | veszekedősre | veszekedősekre |
allative | veszekedőshöz | veszekedősekhez |
elative | veszekedősből | veszekedősekből |
delative | veszekedősről | veszekedősekről |
ablative | veszekedőstől | veszekedősektől |
This article is issued from
Wiktionary.
The text is licensed under Creative
Commons - Attribution - Sharealike.
Additional terms may apply for the media files.