vesz

See also: vész

Hungarian

Etymology

From earlier *vewə- (compare vevő ‘buying’, vett ‘he bought’), from Proto-Uralic *wexe- (“to take”). Often considered a doublet of visz (“to carry”), but this may not be correct.

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈvɛs]
  • Audio(file)

Verb

vesz

  1. (transitive) to buy
    Synonym: vásárol
  2. (transitive) to take

Conjugation
conjugation of vesz
Infinitive venni
Past participle vett
Present participle vevő
Future participle veendő
Adverbial participle véve
Potential vehet
1st person sg 2nd person sg informal 3rd person sg,
2nd person sg formal		 1st person pl 2nd person pl informal 3rd person pl,
2nd person pl formal
Indicative mood Present Indefinite veszek veszel vesz veszünk vesztek vesznek
Definite veszem
én téged/titeket
veszlek		 veszed veszi vesszük veszitek veszik
Past Indefinite vettem vettél vett vettünk vettetek vettek
Definite vettem
én téged/titeket
vettelek		 vetted vette vettük vettétek vették
Conditional mood Present Indefinite vennék vennél venne vennénk vennétek vennének
Definite venném
én téged/titeket
vennélek		 vennéd venné vennénk vennétek vennék
Subjunctive mood Present Indefinite vegyek végy
or
vegyél		 vegyen vegyünk vegyetek vegyenek
Definite vegyem
én téged/titeket
vegyelek		 vedd
or
vegyed		 vegye vegyük vegyétek vegyék
Conjugated infinitive vennem venned vennie vennünk vennetek venniük

Derived terms
Compound words
With verbal prefixes
Expressions
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.