vakbél

Hungarian

Intestinal tract, with the vermiform appendix highlighted.

Etymology

vak (blind; blind-ended) + bél (intestine)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈvɒɡbeːl]
  • Hyphenation: vak‧bél

Noun

vakbél (plural vakbelek)

  1. (anatomy) appendix, vermiform appendix (organ)

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative vakbél vakbelek
accusative vakbelet vakbeleket
dative vakbélnek vakbeleknek
instrumental vakbéllel vakbelekkel
causal-final vakbélért vakbelekért
translative vakbéllé vakbelekké
terminative vakbélig vakbelekig
essive-formal vakbélként vakbelekként
essive-modal
inessive vakbélben vakbelekben
superessive vakbelen vakbeleken
adessive vakbélnél vakbeleknél
illative vakbélbe vakbelekbe
sublative vakbélre vakbelekre
allative vakbélhez vakbelekhez
elative vakbélből vakbelekből
delative vakbélről vakbelekről
ablative vakbéltől vakbelektől
Possessive forms of vakbél
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. vakbelem vakbeleim
2nd person sing. vakbeled vakbeleid
3rd person sing. vakbele vakbelei
1st person plural vakbelünk vakbeleink
2nd person plural vakbeletek vakbeleitek
3rd person plural vakbelük vakbeleik

Synonyms

Derived terms

This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.