utazik

Hungarian

Etymology

út (“road”) +‎ -azik

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈutɒzik]
  • Hyphenation: uta‧zik

Verb

utazik

  1. (intransitive) to travel

Conjugation
conjugation of utazik
Infinitive utazni
Past participle utazott
Present participle utazó
Future participle -
Adverbial participle utazva
Potential utazhat
1st person sg 2nd person sg informal 3rd person sg,
2nd person sg formal		 1st person pl 2nd person pl informal 3rd person pl,
2nd person pl formal
Indicative mood Present Indefinite utazom
or
utazok		 utazol utazik utazunk utaztok utaznak
Definite intransitive verb, definite forms are not used
Past Indefinite utaztam utaztál utazott utaztunk utaztatok utaztak
Definite -
Conditional mood Present Indefinite utaznék utaznál utazna utaznánk utaznátok utaznának
Definite -
Subjunctive mood Present Indefinite utazzak utazz
or
utazzál		 utazzon utazzunk utazzatok utazzanak
Definite -
Conjugated infinitive utaznom utaznod utaznia utaznunk utaznotok utazniuk

Derived terms

(With verbal prefixes):

  • átutazik
  • beutazik
  • elutazik
  • felutazik
  • hazautazik
  • ideutazik
  • körülutazik
  • kiutazik
  • leutazik
  • odautazik
  • visszautazik
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.