tünékeny

Hungarian

Etymology

tűnik (“to appear”) +‎ -ékeny (adjective-forming suffix denoting ability or tendency)

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈtyneːkɛɲ]
  • Hyphenation: tü‧né‧keny

Adjective

tünékeny (comparative tünékenyebb, superlative legtünékenyebb)

  1. evanescent, transient, ephemeral

Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative tünékeny tünékenyek
accusative tünékenyet tünékenyeket
dative tünékenynek tünékenyeknek
instrumental tünékennyel tünékenyekkel
causal-final tünékenyért tünékenyekért
translative tünékennyé tünékenyekké
terminative tünékenyig tünékenyekig
essive-formal tünékenyként tünékenyekként
essive-modal — —
inessive tünékenyben tünékenyekben
superessive tünékenyen tünékenyeken
adessive tünékenynél tünékenyeknél
illative tünékenybe tünékenyekbe
sublative tünékenyre tünékenyekre
allative tünékenyhez tünékenyekhez
elative tünékenyből tünékenyekből
delative tünékenyről tünékenyekről
ablative tünékenytől tünékenyektől

Derived terms
  • tünékenyen
  • tünékenység
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.