törhetetlen

Hungarian

Etymology

tör (“to break”) +‎ -hetetlen (adjective-forming suffix).

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈtørɦɛtɛtlɛn]
  • Hyphenation: tör‧he‧tet‧len

Adjective

törhetetlen (comparative törhetetlenebb, superlative legtörhetetlenebb)

  1. unbreakable (difficult to break and therefore able to withstand rough usage)
    Antonym: törhető

Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative törhetetlen törhetetlenek
accusative törhetetlent törhetetleneket
dative törhetetlennek törhetetleneknek
instrumental törhetetlennel törhetetlenekkel
causal-final törhetetlenért törhetetlenekért
translative törhetetlenné törhetetlenekké
terminative törhetetlenig törhetetlenekig
essive-formal törhetetlenként törhetetlenekként
essive-modal törhetetlenül —
inessive törhetetlenben törhetetlenekben
superessive törhetetlenen törhetetleneken
adessive törhetetlennél törhetetleneknél
illative törhetetlenbe törhetetlenekbe
sublative törhetetlenre törhetetlenekre
allative törhetetlenhez törhetetlenekhez
elative törhetetlenből törhetetlenekből
delative törhetetlenről törhetetlenekről
ablative törhetetlentől törhetetlenektől
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.