tájszólás

Hungarian

Etymology

táj (“region”) +‎ szólás (“speech”)

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈtaːjsoːlaːʃ]
  • Hyphenation: táj‧szó‧lás

Noun

tájszólás (plural tájszólások)

  1. (regional) accent (the distinctive manner of pronouncing a language associated with a particular region)
    Synonyms: akcentus (especially of non-native speakers), kiejtés (pronunciation in general; needs to be qualified for the specific meaning)
    Vidéki tájszólással beszéltek. ― They spoke with a country accent.
  2. (colloquial) dialect (a language variety that is characteristic of a particular area, community or group)
    Synonyms: nyelvjárás, tájnyelv, dialektus

Declension
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative tájszólás tájszólások
accusative tájszólást tájszólásokat
dative tájszólásnak tájszólásoknak
instrumental tájszólással tájszólásokkal
causal-final tájszólásért tájszólásokért
translative tájszólássá tájszólásokká
terminative tájszólásig tájszólásokig
essive-formal tájszólásként tájszólásokként
essive-modal — —
inessive tájszólásban tájszólásokban
superessive tájszóláson tájszólásokon
adessive tájszólásnál tájszólásoknál
illative tájszólásba tájszólásokba
sublative tájszólásra tájszólásokra
allative tájszóláshoz tájszólásokhoz
elative tájszólásból tájszólásokból
delative tájszólásról tájszólásokról
ablative tájszólástól tájszólásoktól
Possessive forms of tájszólás
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. tájszólásom tájszólásaim
2nd person sing. tájszólásod tájszólásaid
3rd person sing. tájszólása tájszólásai
1st person plural tájszólásunk tájszólásaink
2nd person plural tájszólásotok tájszólásaitok
3rd person plural tájszólásuk tájszólásaik
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.