tombol

Hungarian

Etymology

From the obsolete tomb (“to jump”) +‎ -ol[1]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈtombol]
  • Hyphenation: tom‧bol

Verb

tombol

  1. to rage

Conjugation
conjugation of tombol
Infinitive tombolni
Past participle tombolt
Present participle tomboló
Future participle tombolandó
Adverbial participle tombolva
Potential tombolhat
1st person sg 2nd person sg informal 3rd person sg,
2nd person sg formal		 1st person pl 2nd person pl informal 3rd person pl,
2nd person pl formal
Indicative mood Present Indefinite tombolok tombolsz tombol tombolunk tomboltok tombolnak
Definite tombolom
én téged/titeket
tombollak		 tombolod tombolja tomboljuk tomboljátok tombolják
Past Indefinite tomboltam tomboltál tombolt tomboltunk tomboltatok tomboltak
Definite tomboltam
én téged/titeket
tomboltalak		 tomboltad tombolta tomboltuk tomboltátok tombolták
Conditional mood Present Indefinite tombolnék tombolnál tombolna tombolnánk tombolnátok tombolnának
Definite tombolnám
én téged/titeket
tombolnálak		 tombolnád tombolná tombolnánk tombolnátok tombolnák
Subjunctive mood Present Indefinite tomboljak tombolj
or
tomboljál		 tomboljon tomboljunk tomboljatok tomboljanak
Definite tomboljam
én téged/titeket
tomboljalak		 tombold
or
tomboljad		 tombolja tomboljuk tomboljátok tombolják
Conjugated infinitive tombolnom tombolnod tombolnia tombolnunk tombolnotok tombolniuk

Synonyms

References
  1. Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.