tisztít

Hungarian

Etymology

tiszta +‎ -ít. First attested after 1372. [1]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈtistiːt]
  • Hyphenation: tisz‧tít

Verb

tisztít

  1. (transitive) to clean

Conjugation
conjugation of tisztít
Infinitive tisztítani
Past participle tisztított
Present participle tisztító
Future participle tisztítandó
Adverbial participle tisztítva
Potential tisztíthat
1st person sg 2nd person sg informal 3rd person sg,
2nd person sg formal		 1st person pl 2nd person pl informal 3rd person pl,
2nd person pl formal
Indicative mood Present Indefinite tisztítok tisztítasz tisztít tisztítunk tisztítotok tisztítanak
Definite tisztítom
én téged/titeket
tisztítalak		 tisztítod tisztítja tisztítjuk tisztítjátok tisztítják
Past Indefinite tisztítottam tisztítottál tisztított tisztítottunk tisztítottatok tisztítottak
Definite tisztítottam
én téged/titeket
tisztítottalak		 tisztítottad tisztította tisztítottuk tisztítottátok tisztították
Conditional mood Present Indefinite tisztítanék tisztítanál tisztítana tisztítanánk tisztítanátok tisztítanának
Definite tisztítanám
én téged/titeket
tisztítanálak		 tisztítanád tisztítaná tisztítanánk tisztítanátok tisztítanák
Subjunctive mood Present Indefinite tisztítsak tisztíts
or
tisztítsál		 tisztítson tisztítsunk tisztítsatok tisztítsanak
Definite tisztítsam
én téged/titeket
tisztítsalak		 tisztítsd
or
tisztítsad		 tisztítsa tisztítsuk tisztítsátok tisztítsák
Conjugated infinitive tisztítanom tisztítanod tisztítania tisztítanunk tisztítanotok tisztítaniuk

Derived terms
  • tisztítás
  • tisztítatlan
  • tisztíttat

(With verbal prefixes):

  • kitisztít
  • letisztít
  • megtisztít

References
  1. Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.