tenyér

Hungarian

Etymology

Probably from a Germanic language. Compare Old High German tenar, Middle High German tëner (“palm”).[1]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈtɛɲeːr]
  • Hyphenation: te‧nyér

Noun

tenyér (plural tenyerek)

  1. palm (the inner part of the human hand)

Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative tenyér tenyerek
accusative tenyeret tenyereket
dative tenyérnek tenyereknek
instrumental tenyérrel tenyerekkel
causal-final tenyérért tenyerekért
translative tenyérré tenyerekké
terminative tenyérig tenyerekig
essive-formal tenyérként tenyerekként
essive-modal — —
inessive tenyérben tenyerekben
superessive tenyéren tenyereken
adessive tenyérnél tenyereknél
illative tenyérbe tenyerekbe
sublative tenyérre tenyerekre
allative tenyérhez tenyerekhez
elative tenyérből tenyerekből
delative tenyérről tenyerekről
ablative tenyértől tenyerektől
Possessive forms of tenyér
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. tenyerem tenyereim
2nd person sing. tenyered tenyereid
3rd person sing. tenyere tenyerei
1st person plural tenyerünk tenyereink
2nd person plural tenyeretek tenyereitek
3rd person plural tenyerük tenyereik

Derived terms

(Compound words):

References
  1. Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.