teljesítés

Hungarian

Etymology

teljesít + -és

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈtɛjːɛʃiːteːʃ]
  • Hyphenation: tel‧je‧sí‧tés

Noun

teljesítés (plural teljesítések)

  1. fulfilment, fulfillment, accomplishment, completion

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative teljesítés teljesítések
accusative teljesítést teljesítéseket
dative teljesítésnek teljesítéseknek
instrumental teljesítéssel teljesítésekkel
causal-final teljesítésért teljesítésekért
translative teljesítéssé teljesítésekké
terminative teljesítésig teljesítésekig
essive-formal teljesítésként teljesítésekként
essive-modal
inessive teljesítésben teljesítésekben
superessive teljesítésen teljesítéseken
adessive teljesítésnél teljesítéseknél
illative teljesítésbe teljesítésekbe
sublative teljesítésre teljesítésekre
allative teljesítéshez teljesítésekhez
elative teljesítésből teljesítésekből
delative teljesítésről teljesítésekről
ablative teljesítéstől teljesítésektől
Possessive forms of teljesítés
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. teljesítésem teljesítéseim
2nd person sing. teljesítésed teljesítéseid
3rd person sing. teljesítése teljesítései
1st person plural teljesítésünk teljesítéseink
2nd person plural teljesítésetek teljesítéseitek
3rd person plural teljesítésük teljesítéseik
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.