tavasza

Hungarian

Etymology

tavasz + -a (possessive suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈtɒvɒsɒ]
  • Hyphenation: ta‧va‧sza

Noun

tavasza

  1. third-person singular (single possession) possessive of tavasz

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative tavasza
accusative tavaszát
dative tavaszának
instrumental tavaszával
causal-final tavaszáért
translative tavaszává
terminative tavaszáig
essive-formal tavaszaként
essive-modal tavaszául
inessive tavaszában
superessive tavaszán
adessive tavaszánál
illative tavaszába
sublative tavaszára
allative tavaszához
elative tavaszából
delative tavaszáról
ablative tavaszától
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.