tartozék

Hungarian

Etymology

tartozik + -ék

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈtɒrtozeːk]
  • Hyphenation: tar‧to‧zék

Noun

tartozék (plural tartozékok)

  1. accessory (attachment)

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative tartozék tartozékok
accusative tartozékot tartozékokat
dative tartozéknak tartozékoknak
instrumental tartozékkal tartozékokkal
causal-final tartozékért tartozékokért
translative tartozékká tartozékokká
terminative tartozékig tartozékokig
essive-formal tartozékként tartozékokként
essive-modal
inessive tartozékban tartozékokban
superessive tartozékon tartozékokon
adessive tartozéknál tartozékoknál
illative tartozékba tartozékokba
sublative tartozékra tartozékokra
allative tartozékhoz tartozékokhoz
elative tartozékból tartozékokból
delative tartozékról tartozékokról
ablative tartozéktól tartozékoktól
Possessive forms of tartozék
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. tartozékom tartozékaim
2nd person sing. tartozékod tartozékaid
3rd person sing. tartozéka tartozékai
1st person plural tartozékunk tartozékaink
2nd person plural tartozékotok tartozékaitok
3rd person plural tartozékuk tartozékaik
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.