szörnyű

Hungarian

Etymology

Derived from an otherwise unattested verb szörny- (to scare, distort, taint) of unknown origin + (participle suffix).[1]

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈsørɲyː]
  • Hyphenation: ször‧nyű

Adjective

szörnyű (comparative szörnyűbb or szörnyebb, superlative legszörnyűbb or legszörnyebb)

  1. horrible, terrible, monstrous

Declension

Inflection of szörnyű
singular plural
nominative szörnyű szörnyűk
szörnyűek
accusative szörnyűt szörnyűket
szörnyűeket
dative szörnyűnek szörnyűknek
szörnyűeknek
instrumental szörnyűvel szörnyűkkel
szörnyűekkel
causal-final szörnyűért szörnyűkért
szörnyűekért
translative szörnyűvé szörnyűkké
szörnyűekké
terminative szörnyűig szörnyűkig
szörnyűekig
essive-formal szörnyűként szörnyűkként
szörnyűekként
essive-modal
inessive szörnyűben szörnyűkben
szörnyűekben
superessive szörnyűn szörnyűkön
szörnyűeken
adessive szörnyűnél szörnyűknél
szörnyűeknél
illative szörnyűbe szörnyűkbe
szörnyűekbe
sublative szörnyűre szörnyűkre
szörnyűekre
allative szörnyűhöz szörnyűkhöz
szörnyűekhez
elative szörnyűből szörnyűkből
szörnyűekből
delative szörnyűről szörnyűkről
szörnyűekről
ablative szörnyűtől szörnyűktől
szörnyűektől

Derived terms

References

  1. Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.