szolga
Hungarian
Etymology
Borrowed from a Slavic language. Compare Serbo-Croatian sluga. Ultimately from Proto-Slavic *sluga.[1]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈsolɡɒ]
Audio (file) - Hyphenation: szol‧ga
Declension
| Inflection (stem in long/high vowel, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | szolga | szolgák |
| accusative | szolgát | szolgákat |
| dative | szolgának | szolgáknak |
| instrumental | szolgával | szolgákkal |
| causal-final | szolgáért | szolgákért |
| translative | szolgává | szolgákká |
| terminative | szolgáig | szolgákig |
| essive-formal | szolgaként | szolgákként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | szolgában | szolgákban |
| superessive | szolgán | szolgákon |
| adessive | szolgánál | szolgáknál |
| illative | szolgába | szolgákba |
| sublative | szolgára | szolgákra |
| allative | szolgához | szolgákhoz |
| elative | szolgából | szolgákból |
| delative | szolgáról | szolgákról |
| ablative | szolgától | szolgáktól |
| Possessive forms of szolga | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | szolgám | szolgáim |
| 2nd person sing. | szolgád | szolgáid |
| 3rd person sing. | szolgája | szolgái |
| 1st person plural | szolgánk | szolgáink |
| 2nd person plural | szolgátok | szolgáitok |
| 3rd person plural | szolgájuk | szolgáik |
Derived terms
- szolgai
- szolgál
Compound words
- rabszolga
- szolgabíró
- szolgaföld
- szolgahad
- szolgalegény
- szolgalélek
- szolgalelkű
References
- Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
This article is issued from
Wiktionary.
The text is licensed under Creative
Commons - Attribution - Sharealike.
Additional terms may apply for the media files.