szkenner

Hungarian

Etymology

From English scanner.[1]

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈskɛnːɛr]
  • Hyphenation: szken‧ner

Noun

szkenner (plural szkennerek)

  1. scanner

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative szkenner szkennerek
accusative szkennert szkennereket
dative szkennernek szkennereknek
instrumental szkennerrel szkennerekkel
causal-final szkennerért szkennerekért
translative szkennerré szkennerekké
terminative szkennerig szkennerekig
essive-formal szkennerként szkennerekként
essive-modal
inessive szkennerben szkennerekben
superessive szkenneren szkennereken
adessive szkennernél szkennereknél
illative szkennerbe szkennerekbe
sublative szkennerre szkennerekre
allative szkennerhez szkennerekhez
elative szkennerből szkennerekből
delative szkennerről szkennerekről
ablative szkennertől szkennerektől
Possessive forms of szkenner
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. szkennerem szkennereim
2nd person sing. szkennered szkennereid
3rd person sing. szkennere szkennerei
1st person plural szkennerünk szkennereink
2nd person plural szkenneretek szkennereitek
3rd person plural szkennerük szkennereik

Synonyms

References

  1. Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.