szigor

Hungarian

Etymology

First attested in 1808. Back-formation from szigorodik. Created during the Hungarian language reform which took place in the 18th–19th centuries.[1]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈsiɡor]
  • Hyphenation: szi‧gor

Noun

szigor (plural szigorok)

  1. rigor, austerity, strictness

Declension
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative szigor szigorok
accusative szigort szigorokat
dative szigornak szigoroknak
instrumental szigorral szigorokkal
causal-final szigorért szigorokért
translative szigorrá szigorokká
terminative szigorig szigorokig
essive-formal szigorként szigorokként
essive-modal — —
inessive szigorban szigorokban
superessive szigoron szigorokon
adessive szigornál szigoroknál
illative szigorba szigorokba
sublative szigorra szigorokra
allative szigorhoz szigorokhoz
elative szigorból szigorokból
delative szigorról szigorokról
ablative szigortól szigoroktól
Possessive forms of szigor
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. szigorom szigoraim
2nd person sing. szigorod szigoraid
3rd person sing. szigora szigorai
1st person plural szigorunk szigoraink
2nd person plural szigorotok szigoraitok
3rd person plural szigoruk szigoraik

Derived terms

References
  1. Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, ISBN 963 7094 01 6
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.