szertartásmester

Hungarian

Etymology

szertartás (ceremony) + mester (master)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈsɛrtɒrtaːʃmɛʃtɛr]
  • Hyphenation: szer‧tar‧tás‧mes‧ter

Noun

szertartásmester (plural szertartásmesterek)

  1. master of ceremonies

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative szertartásmester szertartásmesterek
accusative szertartásmestert szertartásmestereket
dative szertartásmesternek szertartásmestereknek
instrumental szertartásmesterrel szertartásmesterekkel
causal-final szertartásmesterért szertartásmesterekért
translative szertartásmesterré szertartásmesterekké
terminative szertartásmesterig szertartásmesterekig
essive-formal szertartásmesterként szertartásmesterekként
essive-modal
inessive szertartásmesterben szertartásmesterekben
superessive szertartásmesteren szertartásmestereken
adessive szertartásmesternél szertartásmestereknél
illative szertartásmesterbe szertartásmesterekbe
sublative szertartásmesterre szertartásmesterekre
allative szertartásmesterhez szertartásmesterekhez
elative szertartásmesterből szertartásmesterekből
delative szertartásmesterről szertartásmesterekről
ablative szertartásmestertől szertartásmesterektől
Possessive forms of szertartásmester
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. szertartásmesterem szertartásmestereim
2nd person sing. szertartásmestered szertartásmestereid
3rd person sing. szertartásmestere szertartásmesterei
1st person plural szertartásmesterünk szertartásmestereink
2nd person plural szertartásmesteretek szertartásmestereitek
3rd person plural szertartásmesterük szertartásmestereik
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.