szerep

Hungarian

Etymology

Possibly derived from the noun szer. Created during the Hungarian language reform which took place in the 18th–19th centuries.[1]

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈsɛrɛp]
  • (file)
  • Hyphenation: sze‧rep

Noun

szerep (plural szerepek)

  1. role (character or part)

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative szerep szerepek
accusative szerepet szerepeket
dative szerepnek szerepeknek
instrumental szereppel szerepekkel
causal-final szerepért szerepekért
translative szereppé szerepekké
terminative szerepig szerepekig
essive-formal szerepként szerepekként
essive-modal
inessive szerepben szerepekben
superessive szerepen szerepeken
adessive szerepnél szerepeknél
illative szerepbe szerepekbe
sublative szerepre szerepekre
allative szerephez szerepekhez
elative szerepből szerepekből
delative szerepről szerepekről
ablative szereptől szerepektől
Possessive forms of szerep
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. szerepem szerepeim
2nd person sing. szereped szerepeid
3rd person sing. szerepe szerepei
1st person plural szerepünk szerepeink
2nd person plural szerepetek szerepeitek
3rd person plural szerepük szerepeik

Derived terms

(Compound words):

References

  1. Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.