szarvaik

Hungarian

Etymology

szarv + -aik (possessive suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈsɒrvɒʲik]
  • Hyphenation: szar‧va‧ik

Noun

szarvaik

  1. third-person plural multiple-possession possessive of szarv

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative szarvaik
accusative szarvaikat
dative szarvaiknak
instrumental szarvaikkal
causal-final szarvaikért
translative szarvaikká
terminative szarvaikig
essive-formal szarvaikként
essive-modal szarvaikul
inessive szarvaikban
superessive szarvaikon
adessive szarvaiknál
illative szarvaikba
sublative szarvaikra
allative szarvaikhoz
elative szarvaikból
delative szarvaikról
ablative szarvaiktól
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.