szankció

Hungarian

Etymology

Borrowed from Latin sanctio.[1] With -ció ending.

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈsɒŋkt͡siʲoː]
  • Hyphenation: szank‧ció

Noun

szankció (plural szankciók)

  1. sanction

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative szankció szankciók
accusative szankciót szankciókat
dative szankciónak szankcióknak
instrumental szankcióval szankciókkal
causal-final szankcióért szankciókért
translative szankcióvá szankciókká
terminative szankcióig szankciókig
essive-formal szankcióként szankciókként
essive-modal
inessive szankcióban szankciókban
superessive szankción szankciókon
adessive szankciónál szankcióknál
illative szankcióba szankciókba
sublative szankcióra szankciókra
allative szankcióhoz szankciókhoz
elative szankcióból szankciókból
delative szankcióról szankciókról
ablative szankciótól szankcióktól
Possessive forms of szankció
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. szankcióm szankcióim
2nd person sing. szankciód szankcióid
3rd person sing. szankciója szankciói
1st person plural szankciónk szankcióink
2nd person plural szankciótok szankcióitok
3rd person plural szankciójuk szankcióik

References

  1. Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.