száguld

Hungarian

Etymology

From Proto-Ugric *sȣŋɜ- (“to spring, run, gallop”)[1] + -l (verb-forming suffix) + -d (frequentative suffix).[2]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈsaːɡuld]
  • Hyphenation: szá‧guld

Verb

száguld

  1. (intransitive) to race (to move or drive at high speed)

Conjugation
conjugation of száguld
Infinitive száguldani
Past participle száguldott
Present participle száguldó
Future participle -
Adverbial participle száguldva
Potential száguldhat
1st person sg 2nd person sg informal 3rd person sg,
2nd person sg formal		 1st person pl 2nd person pl informal 3rd person pl,
2nd person pl formal
Indicative mood Present Indefinite száguldok száguldasz száguld száguldunk száguldotok száguldanak
Definite intransitive verb, definite forms are not used
Past Indefinite száguldottam száguldottál száguldott száguldottunk száguldottatok száguldottak
Definite -
Conditional mood Present Indefinite száguldanék száguldanál száguldana száguldanánk száguldanátok száguldanának
Definite -
Subjunctive mood Present Indefinite száguldjak száguldj
or
száguldjál		 száguldjon száguldjunk száguldjatok száguldjanak
Definite -
Conjugated infinitive száguldanom száguldanod száguldania száguldanunk száguldanotok száguldaniuk

Derived terms
  • száguldás
  • száguldozik

(With verbal prefixes):

  • beszáguld
  • elszáguld
  • leszáguld
  • kiszáguld

References
  1. Entry #1853 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Research Institute for Linguistics, Hungarian Academy of Sciences.
  2. Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.