rémálom

Hungarian

rém (“spook”) +‎ álom (“dream”)

rémálom (plural rémálmok)

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	rémálom	rémálmok
accusative	rémálmot	rémálmokat
dative	rémálomnak	rémálmoknak
instrumental	rémálommal	rémálmokkal
causal-final	rémálomért	rémálmokért
translative	rémálommá	rémálmokká
terminative	rémálomig	rémálmokig
essive-formal	rémálomként	rémálmokként
essive-modal	—	—
inessive	rémálomban	rémálmokban
superessive	rémálmon	rémálmokon
adessive	rémálomnál	rémálmoknál
illative	rémálomba	rémálmokba
sublative	rémálomra	rémálmokra
allative	rémálomhoz	rémálmokhoz
elative	rémálomból	rémálmokból
delative	rémálomról	rémálmokról
ablative	rémálomtól	rémálmoktól

This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.