rituális

Hungarian

Etymology

From Latin rītuālis (ritual).[1] With -ális ending.

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈrituaːliʃ]
  • Hyphenation: ri‧tu‧á‧lis

Adjective

rituális (comparative rituálisabb, superlative legrituálisabb)

  1. ritual

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative rituális rituálisak
accusative rituálisat rituálisakat
dative rituálisnak rituálisaknak
instrumental rituálissal rituálisakkal
causal-final rituálisért rituálisakért
translative rituálissá rituálisakká
terminative rituálisig rituálisakig
essive-formal rituálisként rituálisakként
essive-modal
inessive rituálisban rituálisakban
superessive rituálison rituálisakon
adessive rituálisnál rituálisaknál
illative rituálisba rituálisakba
sublative rituálisra rituálisakra
allative rituálishoz rituálisakhoz
elative rituálisból rituálisakból
delative rituálisról rituálisakról
ablative rituálistól rituálisaktól

Derived terms

References

  1. Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.