retesz

Hungarian
retesz

Etymology

Borrowed from a Slavic language, probably from Slovak.[1]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈrɛtɛs]
  • Hyphenation: re‧tesz

Noun

retesz (plural reteszek)

  1. bolt (a sliding pin or bar in a lock)
    Synonym: tolózár

Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative retesz reteszek
accusative reteszt reteszeket
dative retesznek reteszeknek
instrumental retesszel reteszekkel
causal-final reteszért reteszekért
translative retesszé reteszekké
terminative reteszig reteszekig
essive-formal reteszként reteszekként
essive-modal — —
inessive reteszben reteszekben
superessive reteszen reteszeken
adessive retesznél reteszeknél
illative reteszbe reteszekbe
sublative reteszre reteszekre
allative reteszhez reteszekhez
elative reteszből reteszekből
delative reteszről reteszekről
ablative retesztől reteszektől
Possessive forms of retesz
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. reteszem reteszeim
2nd person sing. reteszed reteszeid
3rd person sing. retesze reteszei
1st person plural reteszünk reteszeink
2nd person plural reteszetek reteszeitek
3rd person plural reteszük reteszeik

Derived terms
  • reteszel
  • reteszes

References
  1. Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.