puszta

See also: Puszta

English

Noun

puszta (plural pusztas)

  1. Alternative spelling of pusta

Hungarian

Etymology

Borrowed from a Slavic language. Compare Serbo-Croatian pust and Polish pusty.[1]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈpustɒ]
  • Audio(file)
  • Hyphenation: pusz‧ta

Adjective

puszta (comparative pusztább, superlative legpusztább)

  1. bare
    Synonyms: csupasz, pőre

Derived terms

Noun

puszta (plural puszták)

  1. plain (an expanse of land with relatively low relief)
  2. (specifically, often capitalized) Pannonian Steppe

Declension
Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative puszta puszták
accusative pusztát pusztákat
dative pusztának pusztáknak
instrumental pusztával pusztákkal
causal-final pusztáért pusztákért
translative pusztává pusztákká
terminative pusztáig pusztákig
essive-formal pusztaként pusztákként
essive-modal — —
inessive pusztában pusztákban
superessive pusztán pusztákon
adessive pusztánál pusztáknál
illative pusztába pusztákba
sublative pusztára pusztákra
allative pusztához pusztákhoz
elative pusztából pusztákból
delative pusztáról pusztákról
ablative pusztától pusztáktól
Possessive forms of puszta
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. pusztám pusztáim
2nd person sing. pusztád pusztáid
3rd person sing. pusztája pusztái
1st person plural pusztánk pusztáink
2nd person plural pusztátok pusztáitok
3rd person plural pusztájuk pusztáik

Derived terms

References
  1. Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, ISBN 963 7094 01 6
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.