pontosít

Hungarian

Etymology

pontos (“accurate”) +‎ -ít (verb-forming suffix)

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈpontoʃiːt]
  • Hyphenation: pon‧to‧sít

Verb

pontosít

  1. (transitive) to specify, clarify (to state precisely)

Conjugation
conjugation of pontosít
Infinitive pontosítani
Past participle pontosított
Present participle pontosító
Future participle pontosítandó
Adverbial participle pontosítva
Potential pontosíthat
1st person sg 2nd person sg informal 3rd person sg,
2nd person sg formal		 1st person pl 2nd person pl informal 3rd person pl,
2nd person pl formal
Indicative mood Present Indefinite pontosítok pontosítasz pontosít pontosítunk pontosítotok pontosítanak
Definite pontosítom
én téged/titeket
pontosítalak		 pontosítod pontosítja pontosítjuk pontosítjátok pontosítják
Past Indefinite pontosítottam pontosítottál pontosított pontosítottunk pontosítottatok pontosítottak
Definite pontosítottam
én téged/titeket
pontosítottalak		 pontosítottad pontosította pontosítottuk pontosítottátok pontosították
Conditional mood Present Indefinite pontosítanék pontosítanál pontosítana pontosítanánk pontosítanátok pontosítanának
Definite pontosítanám
én téged/titeket
pontosítanálak		 pontosítanád pontosítaná pontosítanánk pontosítanátok pontosítanák
Subjunctive mood Present Indefinite pontosítsak pontosíts
or
pontosítsál		 pontosítson pontosítsunk pontosítsatok pontosítsanak
Definite pontosítsam
én téged/titeket
pontosítsalak		 pontosítsd
or
pontosítsad		 pontosítsa pontosítsuk pontosítsátok pontosítsák
Conjugated infinitive pontosítanom pontosítanod pontosítania pontosítanunk pontosítanotok pontosítaniuk

Derived terms

(Compound words):

  • központosít
  • összpontosít
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.