pikáns

Hungarian

Etymology

From German pikant, from French piquant.[1] With -áns ending.

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈpikaːnʃ]
  • Hyphenation: pi‧káns

Adjective

pikáns (comparative pikánsabb, superlative legpikánsabb)

  1. piquant
  2. naughty (risque)

Declension
Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative pikáns pikánsak
accusative pikánsat pikánsakat
dative pikánsnak pikánsaknak
instrumental pikánssal pikánsakkal
causal-final pikánsért pikánsakért
translative pikánssá pikánsakká
terminative pikánsig pikánsakig
essive-formal pikánsként pikánsakként
essive-modal — —
inessive pikánsban pikánsakban
superessive pikánson pikánsakon
adessive pikánsnál pikánsaknál
illative pikánsba pikánsakba
sublative pikánsra pikánsakra
allative pikánshoz pikánsakhoz
elative pikánsból pikánsakból
delative pikánsról pikánsakról
ablative pikánstól pikánsaktól

References
  1. Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.