oxidáció

See also: oxidació

Hungarian

Etymology

Borrowed from German Oxydation, from French oxydation.[1] With Latinate -áció ending.

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈoksidaːt͡siʲoː]
  • Hyphenation: oxi‧dá‧ció

Noun

oxidáció (plural oxidációk)

  1. oxidation

Declension
Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative oxidáció oxidációk
accusative oxidációt oxidációkat
dative oxidációnak oxidációknak
instrumental oxidációval oxidációkkal
causal-final oxidációért oxidációkért
translative oxidációvá oxidációkká
terminative oxidációig oxidációkig
essive-formal oxidációként oxidációkként
essive-modal — —
inessive oxidációban oxidációkban
superessive oxidáción oxidációkon
adessive oxidációnál oxidációknál
illative oxidációba oxidációkba
sublative oxidációra oxidációkra
allative oxidációhoz oxidációkhoz
elative oxidációból oxidációkból
delative oxidációról oxidációkról
ablative oxidációtól oxidációktól
Possessive forms of oxidáció
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. oxidációm oxidációim
2nd person sing. oxidációd oxidációid
3rd person sing. oxidációja oxidációi
1st person plural oxidációnk oxidációink
2nd person plural oxidációtok oxidációitok
3rd person plural oxidációjuk oxidációik

Derived terms
  • oxidációs

References
  1. Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.