oszét

Hungarian

Etymology

From German Ossete, from Russian осети́н (osetín, Ossetian), from Осе́тия (Osétija), from Georgian ოსეთი (oseti, Ossetia).

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈoseːt]
  • Hyphenation: oszét

Adjective

oszét (not comparable)

  1. Ossetian (of or relating to Ossetia, its people, or its language)

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative oszét oszétok
accusative oszétot oszétokat
dative oszétnak oszétoknak
instrumental oszéttal oszétokkal
causal-final oszétért oszétokért
translative oszéttá oszétokká
terminative oszétig oszétokig
essive-formal oszétként oszétokként
essive-modal
inessive oszétban oszétokban
superessive oszéton oszétokon
adessive oszétnál oszétoknál
illative oszétba oszétokba
sublative oszétra oszétokra
allative oszéthoz oszétokhoz
elative oszétból oszétokból
delative oszétról oszétokról
ablative oszéttól oszétoktól

Noun

oszét (plural oszétok)

  1. Ossetian (person)
  2. (singular only) Ossetian (language)

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative oszét oszétok
accusative oszétot oszétokat
dative oszétnak oszétoknak
instrumental oszéttal oszétokkal
causal-final oszétért oszétokért
translative oszéttá oszétokká
terminative oszétig oszétokig
essive-formal oszétként oszétokként
essive-modal
inessive oszétban oszétokban
superessive oszéton oszétokon
adessive oszétnál oszétoknál
illative oszétba oszétokba
sublative oszétra oszétokra
allative oszéthoz oszétokhoz
elative oszétból oszétokból
delative oszétról oszétokról
ablative oszéttól oszétoktól
Possessive forms of oszét
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. oszétom oszétjaim
2nd person sing. oszétod oszétjaid
3rd person sing. oszétja oszétjai
1st person plural oszétunk oszétjaink
2nd person plural oszétotok oszétjaitok
3rd person plural oszétjuk oszétjaik
  • Oszétia
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.