osztódás

Hungarian

Etymology

osztódik + -ás (noun-forming suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈostoːdaːʃ]
  • Hyphenation: osz‧tó‧dás

Noun

osztódás (plural osztódások)

  1. (biology) division (the process of multiplying by division)

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative osztódás osztódások
accusative osztódást osztódásokat
dative osztódásnak osztódásoknak
instrumental osztódással osztódásokkal
causal-final osztódásért osztódásokért
translative osztódássá osztódásokká
terminative osztódásig osztódásokig
essive-formal osztódásként osztódásokként
essive-modal
inessive osztódásban osztódásokban
superessive osztódáson osztódásokon
adessive osztódásnál osztódásoknál
illative osztódásba osztódásokba
sublative osztódásra osztódásokra
allative osztódáshoz osztódásokhoz
elative osztódásból osztódásokból
delative osztódásról osztódásokról
ablative osztódástól osztódásoktól
Possessive forms of osztódás
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. osztódásom osztódásaim
2nd person sing. osztódásod osztódásaid
3rd person sing. osztódása osztódásai
1st person plural osztódásunk osztódásaink
2nd person plural osztódásotok osztódásaitok
3rd person plural osztódásuk osztódásaik

Derived terms

  • osztódási
  • osztódásos
  • osztódású

(Compound words):

Further reading

  • osztódás in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.