ország
Hungarian
Etymology
From the uruszág variant of uraság (“squire”), from uru the old form of úr (“master, mister, gentleman”) + -szág, a variant of -ság.[1]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈorsaːɡ]
Audio (file) - Hyphenation: or‧szág
Declension
| Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | ország | országok |
| accusative | országot | országokat |
| dative | országnak | országoknak |
| instrumental | országgal | országokkal |
| causal-final | országért | országokért |
| translative | országgá | országokká |
| terminative | országig | országokig |
| essive-formal | országként | országokként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | országban | országokban |
| superessive | országon | országokon |
| adessive | országnál | országoknál |
| illative | országba | országokba |
| sublative | országra | országokra |
| allative | országhoz | országokhoz |
| elative | országból | országokból |
| delative | országról | országokról |
| ablative | országtól | országoktól |
| Possessive forms of ország | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | országom | országaim |
| 2nd person sing. | országod | országaid |
| 3rd person sing. | országa | országai |
| 1st person plural | országunk | országaink |
| 2nd person plural | országotok | országaitok |
| 3rd person plural | országuk | országaik |
Derived terms
Compound words
Countries
Expressions
References
- Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
This article is issued from
Wiktionary.
The text is licensed under Creative
Commons - Attribution - Sharealike.
Additional terms may apply for the media files.