nyű

See also: nyu and nyū

Hungarian

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈɲyː]
  • (file)
  • Hyphenation: nyű

Etymology 1

From Proto-Uralic *ńiwŋɜ or *ńiŋe (maggot, worm). Cognates include Mansi ниӈк (niňk)[1][2].

Noun

nyű (plural nyűk)

  1. maggot, worm
Declension
Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
singular plural
nominative nyű nyűk
accusative nyűt nyűket
dative nyűnek nyűknek
instrumental nyűvel nyűkkel
causal-final nyűért nyűkért
translative nyűvé nyűkké
terminative nyűig nyűkig
essive-formal nyűként nyűkként
essive-modal
inessive nyűben nyűkben
superessive nyűn nyűkön
adessive nyűnél nyűknél
illative nyűbe nyűkbe
sublative nyűre nyűkre
allative nyűhöz nyűkhöz
elative nyűből nyűkből
delative nyűről nyűkről
ablative nyűtől nyűktől
Possessive forms of nyű
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. nyűm nyűim
2nd person sing. nyűd nyűid
3rd person sing. nyűje nyűi
1st person plural nyűnk nyűink
2nd person plural nyűtök nyűitek
3rd person plural nyűjük nyűik

Etymology 2

From Proto-Uralic *ńüke- (to rip, tear). Cognates include Mansi няви (nâvi) and Finnish nykiä.[3]

Verb

nyű

  1. (transitive, of clothing) to wear away, to wear out
  2. (dialectal) to weed
Conjugation

References

  1. Entry #630 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Research Institute for Linguistics, Hungarian Academy of Sciences.
  2. Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, ISBN 963 7094 01 6
  3. Entry #625 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Research Institute for Linguistics, Hungarian Academy of Sciences.
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.